Orgonánk
Templomunk orgonájáról A mai templom első orgonatervét Gergely Ferenc, Schmidthauer Lajos és Szalay Lajos készítette, mely az épület méreteihez illő négymanuálos, 66 regiszteres hangszer építését irányozta elő elektropneumatikus, kúpládás szerkezettel. A munkálatok első szakasza 1951-ben zárult le, amikor a budapesti Rieger-orgonagyár üzembe helyezte az elkészült hatalmas játszóasztalt. Erről azonban akkor mindössze 14 regiszter, tehát a tervezett sípok csupán egyötöde volt megszólaltatható, melyek a karzat torony oldali sarkában kaptak helyet. (Akkoriban sok hasonló orgonatorzó készült országszerte a későbbi befejezés reményével.) A hangszer bővítésére közel negyedszázadot kellett várni. 1975-ben dr. Semptey László plébános szorgalmazására, Kárpáti József orgonaművész elgondolása alapján a régi játszóasztalt újjal cserélték fel. A Fővárosi Művészi Kézműves Vállalat Orgonaüzeme (a Rieger-cég utóda) a karzat teljes szélességét átfogó új orgonaházat is felállított, homlokzatában 16 lábas sípsorokkal, valamint a mellvédbe helyezett egy kisebb orgonaszekrényt, az új pozitívművet. Ekkor már 25 regiszter üzemelt három manuálon és a pedálon (a IV. manuál néma maradt). Az orgona továbbépítését és befejezését dr. Fundelius Vilmos plébános kezdeményezte 1984-ben. A tervek szükséges módosítása és a munkálatok összehangolása ismét Kárpáti Józsefre hárult. Az addig elkészült részek felmérése, átvizsgálása során kiderült, hogy a régebbi szélládák nem működnek biztonságosan, számos sípsor silány anyagokból, jellegtelen hanggal készült. (Érdekesség, hogy a hangszerbe 1951-ben néhány tucatnyi 120-150 éves, átalakított fasíp is került.) Az is világossá vált, hogy a tervezett hangszer nem fér el az orgonaháznak nevezett térelválasztó mögött, amely sem az esztétikai, sem az akusztikai követelményeknek nem felelt meg. Az 1975-ben még korszerűnek vélt elektromos játszóasztal gyakori érintkezési hibákkal zavarta a játékost, a szerkezet az elektronika gyors fejlődésével elavult. Az Aquincum Kft. (Rieger-cég 1991-ben ismét privatizált utóda) végül 10 regiszteren és a játszóasztal néhány elemén kívül teljesen új orgonát épített, több mint 6 ezer síppal. Ezzel a hangszer a főváros egyik legnagyobb orgonája lett. A Kovács Gábor ügyvezető igazgató által irányított munkákban jelentős szerepet vállalt Varga László (sípintonálás), valamint Gáll István (játszóasztal elkészítése) és Németh Tihamér (fémsípok készítése). A belső szerkezet felépítését Mészáros Károly és Pour László orgonaépítők tervezték. Németországból érkeztek az elektromos alkatrészek (Heuss, Laukhuff) és a nyelvsípok (Giesecke). A mellvédben álló pozitív szekrényét és a karzat dobogóját külső vállalkozó, a Rusztika Gmk. készítette, az előbbit az építtető apáti címere és jelmondata díszíti („Oboediens usque ad mortem” és „Oboedientia restaurata restaurare unitatem”, azaz: „Engedelmesen a halálig” és „A helyreállított engedelmesség helyreállítja az egységet”). A hangszert 1991. december 15-én dr. Paskai László bíboros, prímás, esztergomi érsek áldotta meg, az ünnepi avatón Baróti István, Enyedi Pál, Gergely Ferenc és Kárpáti József játszott. Azóta az orgona egyaránt szolgálja a liturgiát és a koncerteket. Sőt, hangja számos lemezfelvételen hallható, és rajta neves pedagógusok (Baróti István / Budapest, Olivier Latry / Párizs, David Titterington / London, Szathmáry Zsigmond / Freiburg) orgonakurzusokat is tartottak. 
Mindezek miatt a megújított, 80 regiszteres tervezet már új szélládák (ún. csúszkaládák), elektronikus vezérlésű játszóasztal és új orgonaház megépítését tartalmazta. Hogy a megrendelő kívánságának megfelelően a teljes rózsaablak látható legyen, a hangszer jórészt a karzat oldalfalai mellé került. A tervek kidolgozásában, a végleges hangkép kialakításában Kárpáti József mellett kisebb szakértői csoport is részt vett, köztük Baróti István orgonaművész, aki a sípméreteket állította össze. Az orgonaszekrény építészeti kidolgozása Tóth Tamás műépítész, a díszítmények kifaragása Szombati István faszobrász munkája. Az elektronikus vezérlést Pásztor Attila és Szőke Attila villamosmérnökök készítették.
Módosítás: (2010 július 16)
Orgonánk
